A musicalekért sosem voltam oda túlzottan, de amikor megneszeltem, hogy Marozsán Erika és Keresztes Tamás szereplésével készül a Cabaret, ráadásul Bozsik Yvette rendezi, azonnal jegyvadászatba fogtam. Miért? Mert Marozsán Erika évek óta nem szerepelt itthon, mert Keresztes Tamás az egyik legtehetségesebb fiatal színész, Bozsik Yvette neve pedig egyszerűen fogalom. Ebből a hármas csillagállásból valami elképesztően fantasztikusra számítottam. Azt hiszem, pont emiatt múlta kicsit alul a darab a várakozásaimat, mert annyira magasan volt a léc. Rögtön hozzáteszem, azért még így is fényévekkel jobb volt, mint amit egyik-másik társulat színház néven prezentálni képes. Mivel a Liza Minelli film nekem kimaradt és az eredeti Christopher Isherwood regényt sem olvastam, ilyen előzmények nem nehezítették a dolgom.
Az előadás nem szégyellősöknek való, tökéletesen hozza azt a harsány, dekadens hangulatot, ami általában a nagy krízisek kitörését előzi meg. A felfokozottság nemcsak külsőségekben érhető tetten, hanem az egész darabnak ilyen a ritmusa, nem ül le, nincs idő unatkozni. Marozsán Erika meggyőző Sally Bowles, nemcsak a megjelenése, de az egész aurája nagyon szuggesztív. Az egyik pillanatban kislányos, a következőben kiégett.
Aki viszont az egész revüt könnyedén elviszi a hátán, és mindenki mást elhomályosít, az Keresztes Tamás a Konferanszié szerepében. Ő vezet végig a történeten, akkor is ott lebeg, amikor fizikailag nincs jelen. Bár valószerűtlenül sovány és komikus figura (vékonyabb a lába az összes női szereplőnél!), mégis egy perc alatt fenyegető rémmé tud válni. A hangjával pedig legalább ilyen jól játszik, mégsem válik rossz ripaccsá egy pillanatra sem. Fényezhetném itt még bekezdéseken keresztül, de leírni úgysem lehet. Tessék rá elmenni és tátott szájjal bámulni, amit művel. (A darab kettős szereposztással megy, úgyhogy jegyvásárlás előtt érdemes utánanézni, kik szerepelnek benne adott napon.)
Ami nem tetszett, az egyrészt Csányi Sándor. Nem ad a darabhoz semmit, nem is hiteles a szerepében - egyszerűen csak mamlasz. Másrészt, ami kiugróan megmaradt, az a néger táncoslány majomként való szerepeltetése egy jelenetben. Ha sokkolni akart vele Bozsik, az sikerült, de akkor ez egy nagyon olcsó megoldás volt a részéről. Ezek azonban nem olyan nagy dolgok, amik az egész élményt megzavarnák, és muszáj elismételnem, Keresztes Tamás lenyűgözően jó. Ha csak évente egyszer-kétszer megy valaki színházba, akkor ez legyen az.
További infók a Centrál Színház honlapján.
(Fotók: Horváth Judit)
