Az év utolsó hónapjában Budapest már amúgy is nyüzsgő belvárosában új szórakozóhelyek nyíltak. Elindultunk felfedezni őket, hogy megtudjuk, vajon csupán újabb asztalokkal bővült a kínálat vagy ennél többel is.

Az első állomás az Anker Klub volt, amely XXI. századi művházként aposztrofálja magát. Valóban új színfoltot hozott a Deák tér környékén megszokott kulturális életbe, azonban egyeseknek mégis ismerős lehet a hely stílusa, hiszen az októberben bezárt Toldi Kávézó és a Keleti Blokk Alkotóközpont egyesüléséből született. Nem lehet rá azt mondani, hogy ez egy kávézó, vagy egy kocsma, esetleg egy buli helyszín, mert kicsit mindegyik egyszerre.

Noha a megálmodók egy nagy nappalit szerettek volna létrehozni, néhol inkább egy nagy ebédlőre emlékeztet az ikeás fa asztalok és székek látványa. A népszerű romkocsma hangulatot tehát nem a bútorzatban kell keresni, hanem az ipari mennyezet és a sárgás világítás gondoskodik az új bútorok kiegyensúlyozásáról. A hatalmas ablakokkal ellátott tér kialakítása kreatív, és láthatóan pontosan megtervezett. Az Anker nem csak egy szimpla beülős hely, hanem a programokról is gondoskodnak. Amikor ott voltam, éppen a Kafkaz tartotta lemezbemutató koncertjét, ezért hétköznap ellenére nagyon sokan voltak. Szabad asztalt este nyolc után nehéz elcsípni, mert nem vitték túlzásba azok mennyiségét, de legalább nincs zsúfoltság.

Innen a pár perc séta távolságra lévő mókás hangzású Mika Tivadar Mulatóba mentünk tovább. A Kazinczy utcában szinte már méterenként meg lehet melegedni egy-egy kocsmában, ami nem baj, sőt, legalább biztos pontot jelent az éjszakában. A Mika Tivadar épülete 1907 óta áll, de eddig elsikkadt a többi romos ház között, nemrég azonban szépen felújították a homlokzatát is. Amikor beléptem a Mulatóba, szinte elsőre fel sem tudtam fogni a látványt, annyi apró kreatív ötlettel dobták fel a pult környékét.

A mennyezetről lelógó trombiták lámpává alakítása nagyon tetszett, a kristály és üvegdíszes csillárok viszont már kevésbé, kicsit giccses a hatás. Ennek ellenére elegánssá teszi a már sok kocsmából ismert tipikus lomtalanításos bútorokkal berendezett teret. Vagyis nem csak teret, hanem tereket, mert van galéria és alsó szint is, ahol az újabb bárpulttal ellátott koncert- és buliterem található. A sötétkék és arany falak távolságtartó hangulatát jól ellensúlyozza a fapadló és falépcsők sugallta melegség. Annyira friss a hely, hogy a festékszag még érezhető, és talán teljesen nincs is kész, ugyanis a mosdóban három vécéajtóból kettőt nem lehetett becsukni, mert elméretezték őket…

Végül a Corvin Áruház aljában lévő Legalja Presszó elnevezésű kocsma felé vettük az irányt, ami rászolgál a nevére. Ez valóban egy nagybetűs Kocsma, ahova beugrik az ember pár pohár itallal alapozni mielőtt felszalad bulizni a Corvintetőre. Meghitt beszélgetésre nem alkalmas a pár négyzetméteres presszó, főleg a hangos hiphop miatt. Ez még nem is volt olyan kellemetlen, mint a jól érezhető pinceszag. Lehet, hogy én vagyok túl kényes, de a terjengő dohszag szószerint kiűzött, így gyors véget ért az este.